"Ha sikerül teljesítenem a küldetést, a hazatérő hallgató teljesen más szemmel fog nézni társára"

Interjú dr. Egyed Annával

— Anna, te Parellis vagy?

— Igen, alapjában az. De kombinálom klikker tréning elvekkel.

— Mit használsz leginkább a Parelli módszerből?

— A személyiség típusokat. A Parelli módszer alkalmazása ott kezdődik, hogy az ember felméri, hogy az adott ló az adott helyzetben milyen személyiség típust mutat, és erre alakítja a módszer technikáit.

— Mi az, hogy személyiség?

— Leginkább egy lelki állapotként tudnám jellemezni. Parelli négy személyiség típust határoz meg. Bal agyasnak nevezi azt az állapotot, amikor a ló nem fél. Amikor nyugodt, magabiztos, kíváncsi, képes tanulni. Nyilván ennek a magabiztosságnak a végén van a dominanciából adódó agresszió. Jobb agyasnak nevezi azt az állapotot, amikor a ló fél. Ez lehet csak egy kis aggodalom, mert például hallott valami zajt, vagy teljes pánik. Nyilván ennek a skálának a végén is ott van az agresszió, ez félelmi agresszió. A jobb, és a bal agyas ló is lehet extrovertált és introvertált. Extrovertált az, amelyik mozgással fejezi ki magát. Az introvertált ló egy helyben marad. De mivel a személyiségtípusok egy kördiagrammon helyezkednek el, a variációk száma végtelen. Élete során, és persze a képzés hatására (akár "jó", akár "rossz"), változik az a személyiségtípus, amiben az állat az ideje legnagyobb részét tölti.

— Hogyan lehet ezt felhasználni a képzés során?

— A ló, meg amúgy kb. minden élőlény, csak bal agyas állapotban tud igazán tanulni. Lábjegyzet, a lónál megtörténhet "tanulás" jobb agyas állapotban is, de most maradjunk a számunkra hasznos tanulás témájánál. A bal és jobb agyféltekés állapot határa egy nagyon finom vonal. Feltételezzünk egy ideális állapotot, akkor a ló a foglalkozás elején bal agyas állapotban van. Nyilván, ha rosszul bánik vele valaki, és a ló utálja a dolgot, akkor már az első pillanattól jobb agyas állapotban lesz, de valószínűleg az, akinél ez kialakul, nem is fog sokat foglalkozni a személyiség típusokkal. De maradjunk az ideális felállásnál, amikor a ló alapvetően nyugodt. Ilyenkor több dolog is kibillentheti ebből. Az egyik a környezet. A jobb agyas állapot kb. ott kezdődik, amikor a ló figyelmét elvonja valami. Ez addig, amíg a ló fel nem méri, hogy jelent-e az inger veszélyforrást, egy felkészült állapottal jár, az úgynevezett Cannon féle vészreakcióval. Ha a ló csak finoman lépi át a válaszvonalat, akkor annyit látunk, hogy felemeli a fejét, oda irányul a figyelme, kicsit megfeszülnek az izmok. Az egész néha nem tart tovább egy pár pillanatnál. Ahhoz, hogy ezt észrevegye valaki, folyamatosan a tudatában kell tartania, hogy a helyzet változhat, és mik a változás jelei. Ha a ló úgy dönt, hogy az inger nem jelent veszélyt, a figyelme vissza fog irányulni a trénerre, a fej lejjebb süllyed, az izmok lazulnak, a tekintet kisimul. A másik forrása a változásnak természetesen maga a tréner lehet. Ha nem a tanuláselméletnek megfelelő módszereket alkalmaz, akkor a ló nem fogja érteni, mit kérnek tőle, és ez fog benne feszültséget kelteni. A képzés során azt, hogy ennek a két állapotnak a tudatában vagyunk, és figyeljük, arra tudjuk felhasználni, hogy a lovat minél stabilabban bal agyas, tehát tanulásra kész, és képes állapotban tartsuk.

— Szerinted mit tudsz nyújtani annak, aki eljön a workshopra?

— Reményeim szerint egyrészt egy lehető legreálisabb képet arról, hogy mi is az a ló. Ha egy állatfajjal dolgozni akar valaki, értelmesen kommunikálni, esetleg még tanítani is, akkor tisztában kell lennie annak az állatfajnak az alap biológiájával, és mentális képességeivel. Beszélni fogunk az öt érzékszervről, mely mint kategória, közös az emberben és a lóban, mert például mindkettő rendelkezik a látás képességével, de részleteiben rendkívül különbözik. Valamint megismerkedünk a tanuláselmélettel, így azzal, hogy jelen ismereteink szerint milyen mentális képességekkel bír egy átlagos ló. A mentális képességnek mind az alul, mind a túl becsülése komoly jólléti problémákhoz vezethet! Ha sikerül teljesítenem a küldetést, a hazatérő hallgató teljesen más szemmel fog nézni társára.